29.fejezet

-Biztos?
-Igen de ezt már megbeszéltük!
-Leon én félek! Tudom hogy ez a második eset amit szintén megtartunk akkor is félek!-mondtam
-Nem kell félned,minden rendben lesz. Rendbe?-ölelt oldalason magához
-Rendbe :* .
Istenem!Nagyon félek második gyermekem! És erre vigyáznom kell nem veszíthetem el ,őt is!Mikor haza mentünk,a naplómon kerestem vigaszt..Időközben kezdtem lenyugodni,olvasgattam benne majd elkezdtem írni.

"Kedves naplóm"
Ma ismét kiderült hogy terhes vagyok Leontol.
Fantasztikus érzés ,hogy attól vagyok terhes akit
Nagyon szeretek!!De....félek egyet már elveszitettem .
Nem akarom őt is "

Ekkor bejött Leon és én rá néztem édes boci szemmel . Több sem kellet neki hogy az ölébe tegyen és babusgasson.
S nagy meglepetésemre a kishúgom szaladt behozzánk.
-Uupsz,nem is zavarok -indult meg lefelé
-Nem zavarsz. Csak Vilu most tudott meg valamit és igy tudd lenyugodni maradhatdz!-mondta Leon
-Nővérkém megkérdezhetem hogy mit tudtál meg ?
-Persze kicsim. Az a helyzet,hogy én megint gyermeket várok. -feleltem
-Vagyis terhes vagy újra?!-kérdezte Ami
-Igy igaz. Anyuci hol van?-kérdeztem
-Hihi,Lent apuval! Felküldjem?
-Igen kérlek csillagom!-mosolyogtam
Anya föl jött egyszeriben beszélgettünk és fel hozódott a téma hogy mi miért nem válalunk.. hát....Már sikerült teherbe ejtenie Leonnak..
-Anyuci.....én...ma tudtam meg hogy kisgyermekem lesz ismét.
-Igen?-kérdezte
-Igen,nem volt könnyű esett a lánya!-nevetett Leon
-Na ne mondj csak ilyet az én kincsemről!-mondta anyuuucika
-igenis!
-Én alszom most méghozzá Leonon!-mondtam

Leon Pascal

Úr isten!Újra apa leszek! És remélem ő is lány lesz!!
Lányt akarok!Olyan szépet mint Violetta,szóval ....

-Bátyó!!!-jött be az imádott hugom
-Sh hallkabban!De különben mondjad csillagocskám?!-mosolygott
-Imádlak,és örülök ti vagytok nekem!!
-Én is téged életem !-pusziltam meg
-Vilu beteg hogy alukál?-mosolyog
-Nem,várandós s kimerült. De gyere menjünk le kicsim!-tettem le Vilut az ágyra
Lementem az egyetlen húgommal aki annyira pici cuki hogy csak na.
A lányokból sosem elég úgy érzem nekem lány lesz az első kisgyerek.
Imádom családom.

28.fejezet

*2hónap múlva*
Reggel Leonnal ébredtem,hmmmm az éjszaka fantasztikus volt.Igen ugyanis a kislányom elvesztése után én most tudtam lenyugodni rendesen. Mivel nem érzem magam valami jól fel álltam és köntösben kimentem az erkélyre. Nem sokkal később Leon is ki jött.
-Jó reggelt -köszönt
-Neked is -mosolyogtam
-Hogy érzed magad?
-Hát...nem a legjobban :'( -feleltem
-Mi a baj ?
-Fáj a hasam!-szomorodtam el
-Ajj,vigyelek el az orvoshoz esetleg?
-Szerintem igen,mert nagyon rosszul vagyok-mondtam majd elájultam
-Vilu,Vilu ébredj föl kicsim!-keltegetett Leon
-Igen?-tértem vissza
-ÖLTÖZZ!!-utasított
-Oke.
Mentem át öltözni de semmi erőm szédűltem hányingerem volt minden bajom volt . >_< utálom ha ennyire rosszul vagypk!!

Mai ruhám ez lett (ami fönn van) . Aztán Leonnal elmentünk az orvoshoz . Ahol egy félóra múlva kiderült mi a bajom.
-Kisasszony gratulálok maga állapotos!-gratulált az orvos
-Köszönöm viszlát
-Viszlát
Kimentem és sírva Leonhoz bújtam. Én ehez nem vagyok felkészűlve újra! Akarom mert nagyon akarom de már nem vagyok annyira maga biztos mint az első gyermeknél.
-Shhhhhh,nyugi. Nem lesz baj
-Biztos?
-igen! De ezt már egyszer megbeszéltük.

FOLYTATJUK!!