17.fejezet

Reggel León mellett ébredtem rettenetesen örültem neki ! Ugyan is szeretem , de viszont rosszul is voltam ezért ki másztam mellőle és ki mentem a friss levegőre .  Csak ültem a friss levegőn és bámészkodtam :) Majd egy idő után bementem a házba hogy átöltözzem és irány  a stúdió .
-Jó reggelt León -köszöntem
-Neked is -adott egy puszit
-Menj reggelizz meg én nem vagyok éhes de menj egyél majd a stúdióban találkozunk !
-Oki
  Nem éreztem ma magam valami hű de jól ,de nem tudom miért ! Hát majd ma valamikor megtudom de nem tudom kit kérjek meg hogy kísérjen el bárhová is ,mert León-t  nem ő kilőve ! Túl aggodalmas ! Szerintem Diego lesz ,mert ő úgy sem hagyná hogy mással menjek . :
Egy fél óra múlva
-Gratulálok kis asszony ! -szólt hozzám az orvos
-ÖÖÖMMM , köszönöm viszlát -köszöntem el a legkevésbé sem boldogan
-Viszlát
-Hey , Vilu ne sírj !  -zárt magához Die
-Die ,nem León ki fog nyírni ! Nem fogja megtartani !! -sírtam a vállába
-Most haza viszlek
Pont mikor haza értem Die vitt haza León még ott hon volt éppen  a reggeliét fejezte be mikor bementem a nappaliba és végtelen sírásba kezdtem .Amit León észre vett és rohant hozzám .:
-Szerelmem mi a baj ?-törölte le egy könnycseppem

-León  .... én...a gye....gyerekünket várom -dadogtam
-Komolyan?-kérdezte mosolyogva
-Igen ,te örülsz neki?-kérdeztem
-Persze hisz lesz egy gyermekünk ! -mondta