*2hónap múlva*
Reggel Leonnal ébredtem,hmmmm az éjszaka fantasztikus volt.Igen ugyanis a kislányom elvesztése után én most tudtam lenyugodni rendesen. Mivel nem érzem magam valami jól fel álltam és köntösben kimentem az erkélyre. Nem sokkal később Leon is ki jött.
-Jó reggelt -köszönt
-Neked is -mosolyogtam
-Hogy érzed magad?
-Hát...nem a legjobban :'( -feleltem
-Mi a baj ?
-Fáj a hasam!-szomorodtam el
-Ajj,vigyelek el az orvoshoz esetleg?
-Szerintem igen,mert nagyon rosszul vagyok-mondtam majd elájultam
-Vilu,Vilu ébredj föl kicsim!-keltegetett Leon
-Igen?-tértem vissza
-ÖLTÖZZ!!-utasított
-Oke.
Mentem át öltözni de semmi erőm szédűltem hányingerem volt minden bajom volt . >_< utálom ha ennyire rosszul vagypk!!
Mai ruhám ez lett (ami fönn van) . Aztán Leonnal elmentünk az orvoshoz . Ahol egy félóra múlva kiderült mi a bajom.
-Kisasszony gratulálok maga állapotos!-gratulált az orvos
-Köszönöm viszlát
-Viszlát
Kimentem és sírva Leonhoz bújtam. Én ehez nem vagyok felkészűlve újra! Akarom mert nagyon akarom de már nem vagyok annyira maga biztos mint az első gyermeknél.
-Shhhhhh,nyugi. Nem lesz baj
-Biztos?
-igen! De ezt már egyszer megbeszéltük.
FOLYTATJUK!!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése